Az első pesti sétatér

Séta a Lipótvárosban

„Míg Széchenyi gróf fáradoz a nagy kezdet valósítása körül, azalatt neje Pesten az első fáját ülteti be az új közsétatérnek, melynek alapítója ugyanazon dicséretes magyar: tett és szó embere. Azon pillanatban midön mártius 3-kán, a’ grófnő a’ platánt ezen szóval: virulj! a’ földbe ülteté mozsárdurrogások rázták meg a léget ’s hangos népörömkiáltozás zendült meg. Minden jelenvolt hölgy, magasrangú, úgy mint polgárosztálybeli megöntözték a helyet és nyalábot.”  (Jelenkor, 1846. március)

1896-ban még állt Lipótvárosban egy monumentális, csúf, négyszög alakú épület, kaszárnya volt és börtön. Bizonyára kitaláltátok már, az Újépületről van szó. Újnak nevezték pedig ekkor már betöltötte a 100 évét is. Lebontása után a teret felosztották, a telkeket Budapest leggazdagabb adófizetői, intézményei vásárolták meg. Téli sétánkon az első pesti sétatér történetével, Lipótváros hangjaival ismerkedünk. „Virulj!” Hangzott Széchenyi István felesége szájából az avatóbeszéd a tér első platánjának elültetésekor, majd halljuk a hírhedt börtön rabjainak lánccsörgését, melyet felvált 1875-ben, a Magyar Athletikai Club által rendezett első atlétikai verseny sportolóinak szurkolása, míg végül 1897-ben lebontják az elnyomás szimbólumát. A közeli Szent István Bazilika harangja 1906-tól misére hív. Sétánkon megismerkedünk majd Hild és Ybl remekművével is. Megnézzük, hol nyitotta meg magyar nyelvű leánynevelő intézetét 1846-ban Teleki Blanka. Mesélünk majd az Alpár Ignác tervezte Nemzeti Bankról és az új Tőzsdepalotáról, a Lechner Ödön-féle Hold utcai Postatakarékpénztár építésének történetéről, a Bazilika építését kísérő babonákról.

Időpont: 2023.01.14., 10:00

Helyszín: a Zrínyi utca-Október 6. utca sarkán, a joviális rendőr szobránál

Részvételi díj: felnőtt 4500Ft, nyugdíjas 4200Ft, 18 év alatti diákoknak 1800Ft

Időtartam: két óra