Klotild főhercegné és a karácsonyi jótékonykodás
Klotild Mária Adél Amália szász-koburgi és gothai hercegnő, házassága révén osztrák főhercegné, magyar és cseh királyi hercegné, 1846-ban született Párizs közelében, Neuilly-sur-Seine-ben, Szász–Coburg–Gotha hercege és egy francia királyi hercegnő harmadik leányaként. Klotild hercegnő 1864. május 12-én feleségül ment Habsburg-Lotaringiai József Károly főherceghez (1833-1905) József nádor és Mária Dorottya württembergi hercegnő fiához.
József főherceg 1867-től lett az alcsúti uradalom ura, családja otthonát folyamatosan bővítette, szépítette, szabadidejét szívesen töltötte a kastély parkjában kertészkedve. Alcsút környékén mintagazdaságot hozott létre, melyről így ír a Vasárnapi Újság: „Hiszen ez az igazi fényoldala Alcsuthnak, a haszongazdaság. Ménei, merinó juhai, tehenészete világszerte hiresek az uradalomnak. De meg is látszik a gazda szeme a gazdaságon. József főherczeg, ki tudvalevőleg a legkiválóbb gazdák közé tartozott, a mezőgazdaság iránti szeretetet anyjától örökölte. Hét nagy uradalma volt, melyeknek terjedelme a 80 ezer holdat meghaladja. Az uradalmak 22 községet foglalnak magukban, melyekben 46,676 személy lakik. Legmagyarabb az alcsuthi uradalom, de a többiben is jól felszerelt népiskolák terjesztik hazánk nyelvét. Az ügyvitel mindenütt magyar. A rendes cselédségen kivül egész sereg embernek adott kenyeret a főherczeg, kinek birtokain átlag 515 ezer napszámot fizettek ki évenként a munkásoknak. A rendes mezei munkán kívül ezeket az uradalmak iparvállalatai vették igénybe. A téglagyárak, épületanyagbányák, malmok, sörfőzök, szeszgyárak sok kezet foglalkoztattak, sok szegény embernek adtak kenyeret.”(1)
Házasságukból 7 gyermek született, öten Alcsúton látták meg a napvilágot. A főhercegné a helyi református lelkésztől gyorsan megtanult magyarul, gyermekeit magyar szellemben nevelte. A család híres volt jótékonyságáról. József főherceg 1882-ben Alcsúton lelkészséget és fiúiskolát alapított, Klotild főhercegasszony pedig zárdát, melyben óvoda és leányiskola is volt. A zárdában szegénykonyhát is kialakított a falubeli és átutazó szegények részére. A jó tanuló diákoknak alapítványt létesített. Az első világháború idején Alcsúton kórházat rendezett be, melyben 50 katonát lehetett ellátni. (2)
Klotild 1895-ben létrehozta a Klotild Egyesületet azzal a céllal, hogy „az úrinők munkáit közvetítse és a női kézimunkákat értékesítse. Az egyesület igazi nemes célja volt, hogy „segítsen azokon a szemérmes úri nőkön, kiknek sokkal nehezebb a megélhetés, mint igazán szegénysorsú embertársaikon, mert palástolniuk kell a nyomort”. 1903-ban 554 fő szegénynek adtak állandó foglalkoztatást és 1680 darab készruhát adtak el. Bevezettek egy teljesen házilag kezelt sorjátékot is, és ennek eredményeképpen az egyesület szép eredményt ért el. (3)
A főhercegné 1887. december 13-án „meglátogatta a budapesti mentő társulatot, mely szerencsétlenségek, sebesülések esetén máris oly jótékony hatású intézménynek bizonyult. Ha gyors orvosi segélyre, sebesültnek kórházba szállítására van szükség, az egyesületet telefon utján értesítik, s a mentő társulat gyorsan megérkezik kocsijával, orvosával, gyógyszereivel. A főherczegnő a lipótvárosi templom-téri bazárban levő helyiségben hosszabb időt töltött. Andrássy Aladár gróf elnök, Falk Zsigmond lovag pénztárnok, Gelléri Szabó alelnök, dr. Kresz Géza fogadták. A főherczegasszony mindent a lehető legnagyobb érdeklődéssel szemlélt meg s a telepen időzte alatt kétszer is volt alkalma meggyőződni arról, hogy a társulat mily gyorsan tud megfelelni annak a kívánatnak, mely segélyét óhajtja igénybevenni. Távozásakor a főherczegnő e szavakat intézte Andrássy Aladár grófhoz: "Hallom, hogy az egyesület a férjemet kérte fel védnökül: no, most már, hogy meggyőződtem, milyen nagy haszonnal jár az önök működése, magam is majd teljes szívemből rábeszélem, hogy teljesítse kérelmüket.” (4)
Dr. Kresz Géza (1846-1901) fővárosi tisztiorvosnak köszönhető a budapesti mentésügy megszervezése. „1887. május 8-ára hívta össze a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület alakuló közgyűlését. Céltudatos szervezőmunkájának köszönhetően az Egyesület 1887. május 10-én kezdte meg működését a Lipót Templom-bazár 47. sz. alatt, a mai Szent István téren, egy földszintes üzletsori épületben. A 24 órás szolgálatban működő ideiglenes mentőállomás 1890-ben költözött új központi épületébe, a Markó utcai Mentőpalotába. A mentőegyesület Magyarország egyik legjobban megszervezett és irányított mentőintézményévé vált, mely folyamatosan modernizálta felszereléseit és járműparkját, lépést tartva a főváros egyre növekvő igényeivel.”(5)
A főhercegi család minden évben felállította a szegények karácsonyfáját. Miközben 1877. decemberében Gödöllőn őfelsége, a királyné pénzt, ruhaneműt, könyveket, édességet osztatott ki a szegények között, Alcsúton Klotild főhercegné gondoskodott a szegények karácsonyfájáról. „A környékbeli szegények állandóan érzik a főherczegi család jótékonyságát. Klotild föherczegné e héten bevásárlások végett Budapesten időzött s ez alkalommal megtekintette a Műcsarnokot, s a Nemzeti Múzeum képtárát, hol Ligeti Antal műtermében is sokáig időzött, s érdekkel nézte a művész vázlatait. A főherczegnő maga is foglalkozik a festészettel.” 1889 decemberében pedig így ír Vasárnapi Újság: „József főherczeg családja e hó 23 ikán elhagyta Alcsuthot. Még elutazásuk előtt karácsonyfát állítottak az összes községbeli szegényeknek. Az irgalmas nővéreknek a főherczegasszony által alapított kolostorában volt a karácsonyi ünnep, melyen 65 szegény gyermek és aggastyán kapott teljes téli ruhát. Az ünnepen László főherczeg képviselte a főherczegasszonyt, ki az utazás előkészületeivel lévén elfoglalva, személyesen nem jelenhetett meg. A főherczegi család most már együtt van Fiuméban, hol a telet fogja tölteni.” (6)(7)
A főhercegi család gyermekei 1891. decemberben szép ajándékot kaptak a „Nagy mesemondótól”. Jókai Mór megküldte Meséskönyvét József főherczeg kis leányainak: Klotild és Erzsébet főherczegnőknek; erre József főherczeg a következő sorokban válaszolt: Alcsuth, 1891. decz. 17. Tisztelt barátom! Fogadja nőm és az ón hálánk őszinte kifejezését a kis leánykáink részére szívesen küldött szép "Meséskönyveért* ; — majd fogják ezen kedves emlékek a karácsonyi asztalainkat díszíteni. — Be kell vallanom, hogy már elolvastam volt; mivel önnek munkái rögtön a sajtóból kerülnek kezeimbe és ámbár már ősz gyerek vagyok, mégis nagyon tetszett. A legjobb üdvözleteimmel a közelgő ünnepekhez és uj évhez, maradok váltig legőszintébb tisztelője és barátja József főherczeg. (8)
Klotild főhercegné, férjének 1905-ben bekövetkezett halála után lányaival, Erzsébettel és Mária Dorottyával Alcsúton élt 1927-ben bekövetkezett haláláig.
Források (korabeli helyesírással idézzük őket):
(1) http://epa.oszk.hu/00000/00030/02738/pdf/VU_EPA00030_1905_25.pdf
(2) http://alcsutdoboz.hu/download/alcsutdobozihirek/2015/alcsutdobozihirek2015novemberkesz.pdf
(3) http://epa.oszk.hu/02200/02295/00025/pdf/EPA02295_jaszsagi_evkonyv_2017_077-091.pdf
(4) http://epa.oszk.hu/00000/00030/01763/pdf/
(6) http://epa.oszk.hu/00000/00030/01242/pdf/01242.pdf
(7) http://epa.oszk.hu/00000/00030/01869/pdf/
(8) http://epa.oszk.hu/00000/00030/01973/pdf/
Képek forrása: www.wikipedia.hu; www.arcanum.hu