A kaméliás hölgy

Ki volt ifj. Alexandre Dumas kaméliás hölgye?

Marie Duplessis a 19. század egyik leghíresebb francia kurtizánja volt, 1824-ben született Alphonsine Rose Plessis néven. A korabeli leírások szerint rendkívül vonzó hölgy volt, elbűvölő mosollyal. Számos híres és gazdag hódolót tudhatott magáénak, köztük Alexandre Dumas-t és Liszt Ferencet is. Hírneve fennmaradását Dumas-nak köszönheti, aki beleszeretett a tüdőbeteg lányba. Marie 23-évesen, 1847-ben hunyt el, sírján azóta is mindig van friss virág.

Nagyon fiatalon, 15 éves korában hagyta el a szülői házat és egy párizsi ruhaszalonban talált munkát. Egy évvel később, már teljesen tudatában van saját szépségének. Rájön, hogy társaságát szívesen honorálják gazdag férfiak. Megtanult olvasni és írni, hogy magasabb társadalmi körökben is képes legyen társalogni. A nevéhez pedig ezentúl, a „Du”szócskát is hozzáragasztotta, ezzel nemesi származást kreálva magának. Kurtizán lett, méghozzá a legnépszerűbb Párizsban. Szalonját politikusok, írók, művészek látogatták. Sokszor kocsizott ki Párizs városligetébe, a francia királyok volt vadászerdejébe, a Bois de Boulogne-ba, rendszeresen járt operaelőadásokra előkelő hódolói kíséretében.

Dumas így ír róla ’A kaméliás hölgyben’:

„Mindig magányosan kocsizott ki a Champs-Élysées-re, s amennyire csak lehetett, behúzódott hintaja mélyére. Télen rendesen nagy kasmírkendőbe burkolózott, nyáron pedig könnyű és nagyon egyszerű ruhákba öltözött. Kedvenc sétái közben számtalan ismerősével találkozott, de értette a módját, hogy úgy mosolyogjon feléjük, hogy mosolyát csak azok vegyék észre, akiknek szólt. Hercegnők szoktak így mosolyogni.

Nem ott kocsizott, ahol társnői: a Champs-Élysées köröndje táján, hanem a Bois sűrűjébe vitette magát. Itt azután leszállt fogatáról, körülbelül egy óra hosszat gyalog sétált, majd pedig újra kocsiba ült, amely sebes ügetéssel vitte haza. /…/Marie bájos szépségéhez foghatót keresve sem lehetett találni.

Szinte túl magas volt és sovány, de ismerte a művészetét annak, hogyan lehet öltözékével eltüntetni azt, amit a természet nem egészen tökéletesen alkotott rajta. Kasmírja mögül, melynek vége a földet söpörte, imitt-amott kilátszottak selyemszoknyájának bő fodrai, kebléhez szorított prémes karmantyúját pedig, amelyben kezét melengette, ügyesen elrendezett fodrok vették körül, úgy, hogy a legkövetelőbb szem sem talált kivetnivalót abban, ami a vonalak finom körrajzát illethette.

Csodás kis feje kacérkodásra volt teremtve. Egészen parányi kis főcske volt az - és mint Musset mondaná - az anyja is azért gyúrta ilyenné, mert előrelátó gondossággal gyúrta. /…/Kicsiny ajkait félig nyitva tartotta, úgy, hogy gyöngyhöz hasonló fogsora kivillant mögüle; arcbőre pedig hamvas volt, mint az őszibarack, amelyet még nem érintett emberi kéz.”

1844-1845 között ifj. Alexandre Dumas szeretője volt, ezt követően kötött ismeretséget Liszt Ferenccel.

Miután 1845 elején Liszt Ferenc sikeresen elkerülte Lola Montez (a kor másik híres kurtizánja) karmait, sietve indult Párizsba. Számos alkalommal adott nyilvános koncerteket, de az előkelő társaság szalonjaiban is gyakran megjelent. Szabad estéit a híres Théâtre de l’Ambigu-Comique-ban töltötte. A Saint-Martin sugárúton található színház főleg drámákat, vaudeville darabokat tűzött műsorára. Az egyik premier szünetében az előkelő szalonok „félig sarlatán, félig zseni” orvosa, David-Ferdinand Koreff, bemutatta Lisztet betegének, Marie Duplessis-nek. Mire Marie találkozott Liszt Ferenccel, már súlyos beteg volt.  Liszt úgy jellemezte őt, mint a nagybetűs „Nő abszolút megtestesülését”, aki valaha létezett. Románcuk körülbelül három hónapig tartott, addig a pár szinte elválaszthatatlan volt. Marie ismeretlen okok miatt 1846. februárban Angliába utazott, és feleségül ment gróf Edouard de Perrégaux-hoz.

Pontosan egy évvel később tuberkulózisban halt meg, a gróf ott állt az ágya mellett. Temetésén százak vettek részt a Montmartre temetőben. Hetekkel később összes tulajdonát elárverezték, hogy adósságait rendezni tudják.

Források:

(Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy, http://mek.oszk.hu/02700/02797/02797.htm)

https://www.interlude.hk/front/redemption-through-consumptionliszt-and-marie-duplessis/

https://en.wikipedia.org/wiki/Marie_Duplessis

https://playstosee.com/the-real-traviata-the-song-of-marie-duplessis/