Régimódi karácsonyokról

Karácsonyi ének, ódon templom tornyából harangszó, magyal-ág, fagyöngy, piros bogyók, pulyka, pástétom, puding, barna papírba burkolt karácsonyi játékokkal és ajándékokkal hazatérő családapa, izgatott gyerekek, háztetőkön söprögető, jókedvű emberek, a karácsony dickensi kellékei. Sokak szerint Charles Dickens 1843-ban írt nagy klasszikusának, a Karácsonyi Éneknek[1] köszönhetjük azoknak az ünnepi szokásoknak a többségét, melyekkel ma is a karácsonyt azonosítjuk.

Mr. Fezziwig bálja Dickens Karácsonyi énekében (1843), kép: Wikipédia

Talán Dickens írásaitól megihletve, a nagy mesemondó, Jókai Mór elbeszélésében karácsonyeste egy szegény, kilencgyermekes csizmadia siet haza a munkából, aki - pénze nem lévén-, egy éneket ajándékoz gyerekeinek, miután a belvárosi utcaszegleteken a jámbor kofák kínálta aranyos, ezüstös báránykákat, cukorbabákat nem tudja megvásárolni. Jókainál is megjelenik az angol író főszereplőjéhez, Scrooge-hoz hasonlóan a mogorva, fösvény alakja, aki nem örül a gyerekek karácsonyi énekének.[2] Kint sűrű pelyhekben hull a hó, vastag pelerinekbe és kabátokba öltözött kislányok és kisfiúk korcsolyáznak a jégen, bent a kandallóban lobog a tűz, a ház asszonya szobalányokkal és inasokkal díszíti a mennyezetig érő termetes karácsonyfát, alatta selyempapírba csomagolt ajándékos dobozok… Így néz ki a Diótörő nyitánya, ezek már a boldog békeidők karácsonyi díszletei.

MMelyiket a kilenc közül?, Virtuális Diamúzeum, www.diafilm.osaarchivum.org

Karácsonyfadísz az Erkel Színház karácsonyfáján, a Diótörő előadása előtt, fotó: Kovács Dóra

Diótörő, fotó: Kovács Dóra

A karácsony romantikája, az ünnepre való készülődés ma is elvarázsol bennünket, és visszahozza a boldog gyermekéveket. De hogyan ünnepeltek Budapesten az elmúlt két évszázadban? Milyen volt a karácsonyi forgatag? Milyenek voltak a pest-budai utcák a karácsonyfa elterjedésekor?

"A királyék megint itthon vannak!" írása közben gyakran fordultam a 19. és 20. századi napilapok, hetilapok közléseihez. Egyik legfontosabb forrásom a Vasárnapi Újság volt, mely 1854-1921 között jelent meg, és kiadásának első három évében Jókai Mór karácsonyi történeteit is közölte.[3] Megjelenése alatt gyakran jelentetett meg karácsonyi témájú írásokat, verseket, más országok karácsonyi hagyományairól szóló összeállításokat. „Annyi ablak ki volt világítva, az utcákon fényes hintók robogtak alá s fel; ragyogó boltablakokban fenyőfák voltak kitéve, égő viaszgyertyákkal, cukorangyalkákkal, picike bölcsőkkel, azokban aludt a kis Jézus.”[4]- írja Jókai, az európai irodalmi trendeket követve, ’A koldusgyermek’ című elbeszélésében, mely nagyon hasonlít a dán író, Hans Christian Andersen, A kis gyufaárus lány[5] című történetéhez. A karácsonyfa első említését a magyar szépirodalomban Jókai fenti elbeszélésének köszönhetjük 1854-ből. 

A.J. Bajes illusztrációja: A kis gyufaáruslány, 1889, Wikipédia

A karácsonyfa országos elterjesztésében kezdetben nagyon nagy szerepet játszottak az óvodák, iskolák, árvaházak, a vidéki uradalmak. Egyrészt birtokosaik révén, mivel a főúri családok hagyományosan karácsonyfát állíttattak a birtok személyzete és gyermekeik részére, másrészt az ott szolgáló belső cselédségnek köszönhetően, akik hazatérve falujukban is meghonosították az új szokásokat. Ezért is annyira különleges Mary Elisabeth Stevens, az Andrássyak nevelőnőjének beszámolója a család karácsonyairól az 1860-as évek derekáról, mert ebben az időszakban kezd vidéken is elterjedni a fenyőfa állítása és díszítése.

Ahogy ma is szívesen olvasunk arról, hogy miként ünnepli a brit királyi család az év legfontosabb ünnepét, már a 19. század emberét is nagyon érdekelte az uralkodó családok karácsonya, mindennapjai. Persze a valóság az elképzelt fényűző külsőségekhez képest valószínűleg jóval prózaibb volt. Ma már talán elképzelni is nehéz, de I. Ferenc József és Erzsébet királyné két karácsonyt is Budán töltött, 1882 és 1884 decemberében gödöllői tartózkodásuk után költöztek be a budai királyi palotába. A karácsonyt megelőzően a családtagok feszes reprezentációs kötelezettségeiknek tettek eleget. A korabeli napilapok szorgalmasan cikkeztek az uralkodópár és gyermekeik érkezéséről, programjairól, mindennapjairól. Egy-egy udvari ebédre, estélyre szóló meghívó akkora megtiszteltetésnek számított, hogy íróink, ismert politikusok is leírták ezzel kapcsolatos élményeiket. Meglepően nagy az az anekdota-kincs is, mely I. Ferenc József és Erzsébet királyné budapesti tartózkodásait örökíti meg.

A karácsonyfa alatt Wallsee-ben, 1916-os újságillusztráció, www.habsburger.net

Karácsonyi vásár a régi Városház téren, OSZK DKA

A könyvet olvasva bepillanthatunk a Nyugati és a Keleti pályaudvar Királyi várójába az uralkodópár érkezésekor, elmehetünk az Operaház előadására Ferenc József, Rudolf trónörökös és felesége jelenlétében, meglátogathatjuk Liszt Ferencet Sugár úti lakásán Mária Valériával, a királyi pár legkisebb lányával, de eljutunk majd Alcsútra is a főhercegi család kastélyába, és megtudhatjuk, hogy ünnepelték a karácsonyokat. Benézünk majd egy forró szívmelegítőre a régi Városház tér karácsonyi „pitli” kocsmájába, miután megnéztük a vásáros kofák standjait, és megállunk majd a Váci utca fényárban úszó kirakatai előtt. Kuglernél bonbont vásárolunk, a vári Ruszwurm cukrászdában karácsonyi mákos patkót. Gödöllőn a „magyar királykisasszonnyal”, Mária Valériával építhetünk hóembert és korcsolyázhatunk a kastélyparkban. Betekinthetünk majd gróf Andrássy Gyula családjához a hófedte Szent György téren a Sándor-palotába, együtt örülhetünk a gyerekekkel a Vigadóban az Ezer karácsonyfa ünnepén, de az utolsó magyar királykoronázás előtti karácsonyi forgatagot is átélhetjük.  Megtudhatjuk, milyen volt a vári élet télen a két világháború között, majd hogy élték meg a várnegyed lakói 1944. szentestéjét. A könyv végére érve a fejezetekben szereplő személyek közeli ismerősökké válnak, sokat megtudhatunk mindennapjaikról.

A régimódi karácsonyokat megidéző könyvvel a kezünkben, otthon egy puha takaróba burkolózva egy forró teával a kezünkben, vagy a belváros és a várnegyed utcáit koptatva jó olvasást, élményekben gazdag felfedezőutat kívánok!

Kovács Dóra

A képes album megrendelhető:

Álomgyár: https://alomgyar.hu/konyvek/A-kiralyek-megint-itthon-vannak

Libri: https://www.libri.hu/konyv/kovacs_dora.a-kiralyek-megint-itthon-vannak.html

Bookline: https://partnerprogram.bookline.hu/product/home.action?_v=Kovacs_Dora_A_kiralyek_megint_itthon_va&type=22&id=320044

Líra: https://www.lira.hu/hu/konyv/ismeretterjeszto-1/tortenelem-politika/a-kiralyek-megint-itthon-vannak

Sétálj velem a Régimódi karácsony és a Régi karácsonyok a Budavári Palotában című tematikus sétán Budapesten az adventi időszakban!

Részletek és regisztráció: http://www.greetingsfrombudapest.hu/setaink