Egy 111 éves könyv története

„A valót híven festő czikkek rendezése és beosztása könnyű feladat ugyan. Ámde annál nehezebb a „discretio” szűk mesgyéjén maradnom, ott a hol hivatásos íróink közlései véget érnek; mert nem tudom, vajjon a tények és következmények hű felsorolása a közzétételtől mindig idegenkedő Jóttevő emlékét és nemes élettársának közismert szerénységét nem fogja-e sérteni? Hogy e kérdésbeli intelmet meg ne sértsem, igérem: hogy tollamat az igazság ereje fogja irányítani.” (Kraszna-Horka Váralján, 1908. május havában, Sulyovszky István)(1)

Nemrég egy 111 éves, bőrkötésű, dedikált, arany-szegélyű lapokkal fűzött, súlyos könyv került a könyvespolcom díszhelyére. Gróf Andrássy Dénesné és gróf Andrássy Dénes halhatatlan szerelmének állít emléket, csakúgy, mint a krasznahorkaváraljai Andrássy-mauzóleum és a krasznahorkai várban található Franciska-ereklyemúzeum.

BOLDOG EMLÉKŰ CSIKSZENTKIRÁLYI ÉS KRASZNAHORKAI

GRÓF ANDRÁSSY DÉNESNÉ ÉLETÉRŐL ÉS HALÁLÁRÓL

EMLÉKEZÉS 1838-1902

ÖSSZEÁLLÍTOTTA SULYOVSZKY ISTVÁN

1866. április 6-án gróf Andrássy Dénes, az Andrássy család hosszúréti ágának örököse, szülei tiltakozása ellenére, Pisában feleségül vette egy polgári családból származó bécsi zeneigazgató, zenetanár, Franz Hablawetz és Barbara Dossler leányát, Franciskát. A gróf megszakított minden kapcsolatot a családjával, mire az apja kitagadta az örökségéből, és a vagyont öccse, Andrássy György örökölte.

A fiatalasszony sem hozományt, sem vagyont nem hozott a házasságba, egy darabig igen szerényen kellett élnie a házaspárnak. Dénes gróf öccse viszont fiatalon elhunyt Madeirán, így az örökség, a hatalmas birtok visszaszálltak az elsőszülöttre. Ennek ellenére feleségével nem költöztek vissza Krasznahorkára, többnyire Döblingben és Münchenben éltek, a gróf a birtokait pedig intézőin keresztül igazgatta. Jótékonyságukról legendák születtek, felekezeti megkülönböztetés nélkül templomokat, iskolákat, különböző intézményeket, kórházakat, árvákat támogattak hatalmas összegekkel, sokszor névtelenül. 36 év boldog házasság után Franciska grófné Münchenben elhunyt, 64 évesen. 1904-ben hamvait a férje által építtetett és abban az évben elkészült krasznahorkaváraljai mauzóleumba vitették át.

Az emlékkötetet „Méltóságos csikszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy Dénes úrnak, a Főrendiház és a Magyar Tudományos Akadémia Igazgatósági Tagjának Mély hódolattal ajánlja Sulyovszky István”. 

Értékét nem csak éltes kora, hanem az adja, hogy ezt tiszteletpéldányként Sulyovszky István gyöngybetűkkel, a harmadik oldalon „Méltóságos Pelsűczi Hámos László ny. varmegyei Főispán s.t.b. Úrnak mély tisztelete jeléül” megküldte. Nyomban feltámadt bennem a szokásos kutató kedv. Gróf Andrássy Dénes és felesége jótékonykodásról híres személye korábban is ismert volt számomra, de ki volt Sulyovszky István és pelsőczi Hámos László?

Sulyovszky István Andrássy Dénes gróf hűséges munkatársa, nagy terveinek osztályosa, kir. tanácsos, uradalmi kormányzó, a gróf jószágigazgatója volt.

Rajta keresztül vette fel a kapcsolatot 1902-ben Czigler Győző műegyetemi tanárral, neves műépítésszel az Andrássy-mauzóleum megépítése kapcsán, azonban az általa készített tervezetek egyike sem nyerte meg tetszését. Így fogadta el végül Richard Berndl müncheni műépítész terveit. (2)

Sulyovszky nagyban hozzájárult ura és úrnője emlékezetének megőrzéséhez, a Franciska-hagyomány kialakulásához, sőt a Franciska-ereklyemúzeum kialakítása is állítólag az ő ötlete volt. Gróf Vay Sándor író (aki Saroltaként született, de férfiruhában járt), 1903 telén járt az épülő mauzóleumnál és a rendezés alatt álló emlékszobában, meglátogatta Sulyovszky Istvánt is. „A kormányzói lak diszkrét eleganciával berendezett szobáiban sok szó esett erről most. Mert Sulyovszky István kormányzó uram dehogy eresztett volna el bennünket. Mint a régi jó világ urai /…/nekünk meg nyílt, magyaros őszinteséggel mond:

-Egy kis ebédre csak maradnak az urak, majd haza vitetem én azután…

Mint a néhai való nagyok, egy-egy Esterházy, egy-egy Festetich György /…/olyan ember Sulyovszky István. Maga is vagyonos birtokos Zemplén vármegyében- a ki, mint ő maga megjegyezte-legfő hivatalos foglalkozásának tartja most, hogy Dénes grófot leveleivel szórakoztassa, figyelmét a hazai állapotokra, viszonyokra terelje.”(3)

Végül lássuk, hogy ki volt a könyv címzettje:

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai című írásában a következőket írja Hámos Lászlóról:

„1891-ben nevezi ki ő felsége pelsőczi Hámos Lászlót, a vármegye kiváló és népszerű férfiát főispánná. Június hó 3-án iktatják be főispáni székébe. A vármegye előkelőbb családainak tagjaiból alakított lovas banderium és hosszú kocsisor kísérete mellett vonul be Tornallyáról Rimaszombatba, hol a Hevessy Bertalan vezetése alatt kiküldött díszküldöttség hívja meg a beiktató közgyűlésre. A szokásos eskütétel után, Lukács Géza akkori első aljegyző (ma főjegyző) szép beszéddel üdvözli, mire az új főispán a következő beszéddel tartja meg székfoglalóját:

„Tekintetes megyei törvényhatósági közgyűlés! Midőn ő császári és királyi Felsége, Magyarország apostoli királyának kegyelméből és a magyar kormány bizalmából Gömör-Kishont törvényesen egyesült vármegye főispáni székét elfoglalom és a megye kormányzatát átveszem, mindenekelőtt fogadják őszinte köszönetemet azon szíves fogadtatásért, melyben részesíteni méltóztattak. Meg vagyok győződve arról, hogy ezen kitüntetés nem személyemet, de azon állást illeti, melyet elfoglalni szerencsém van.”

„Örömmel és bizodalommal foglalom el Gömör-Kishont vármegye főispáni székét, melyet nagyérdemű hivatalbeli elődeim, Szentiványi Károly, az Andrássy grófok, Fáy Gusztáv és előbb számosan, kiválóan töltöttek be, a kiknek példáját követni legfőbb óhajtásom.” (4)

Írta: Kovács Dóra

Irodalomjegyzék:

1. Sulyovszky István: Gróf Andrássy Dénesné életéről és haláláról

2. Magyar Iparművészet, 16. évf., 4. szám, 1913

https://epa.oszk.hu/01000/01059/00105/pdf/magyar_iparmuveszet_EPA01059_16_04_1913_133-135.pdf

3. Gróf Andrássy Dénesné életéről és haláláról, Pesti Hírlap 1903. február 1.

4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/gomor-kishont-varmegye-894E/a-legujabb-kor-18031903-irta-komaromy-istvan-9BA1/hamos-laszlo-foispan-9C77/